Az emberi szervezet képes zsírsavszükségletét biológiailag szintetizálni kivétel a linolsav a linolénsav, és az arachidonsav, melyeket táplálkozás útján kell beszereznünk.

A linolénsavnak gyulladásszabályozó, vérzésgátló hatása is van, részt vesz a sejthártyák felépítésében. A linolénsav a hámszövet egyik lipoidjának is összetevője.

A táplálkozásban fontos szerepet betöltő omega−3 zsírsavak alfa-linolénsav, eikozapentaénsav EPA és dokozahexaénsav DHA. Ez a három többszörösen telítetlen vegyület rendre 3, 5 vagy 6 kettős kötést tartalmaz 18, 20 vagy 22 szénatomból álló szénláncban.

A 18 szénatomos alfa-linolénsav esetén nem mutatták ki a DHA-t és EPA-t jellemző szív- és érrendszeri pozitív hatásokat.

Kutatási eredmények szerint az ALA EPA-vá, majd tovább DHA-vá való átalakulása az emberi szervezetben korlátozott, és egyénenként változó mértékben megy végbe.

A nők ALA konverziós hatékonysága magasabb, mint a férfiaké, valószínűleg azért, mert kisebb sebességgel használják a felvett ALA-t béta-oxidációra.

A DHA-t és az EPA-t a tengerekben élő mikroalgák állítják elő. Az algákat fogyasztó halak szervezetében ezért koncentráltan mutathatók ki.

A halolaj készítmények jelentős mértékben tartalmazzák ezen zsírsavakat.

Legszéleskörűbben elérhető EPA és DHA források a különböző hidegebb tengerekben élő halfajták a lazac, a hering, a makréla, a szardella és a szardínia.